Tejszínes-meggyes pohárkrém

Van az úgy néha, hogy nincs kedve az embernek bekapcsolni a sütőt, ám mégis valami édes nyalánkságra vágyik. Ilyenkor bátran készíthetünk egy pohárkrémet. Én a magam részéről nem szeretem az unalmas ízeket. Azt kedvelem, mikor élmény a nassolás, ez pedig harmonikus színekkel és ízkavalkáddal érhető el legkönnyebben.

Hozzávalók 6 adaghoz: 25dkg mascarpone sajt, 1 csomag (főzős) vanília pudingpor, 5 dl tej, 2 dl tejszín, 1 üveg meggybefőtt, 5 evőkanál kristálycukor, 2x3 evőkanál porcukor, 25 dkg túró, 1 citrom, 1 evőkanál rumaroma

Krémek elkészítése:

Vanília puding: a zacskón feltüntetett módon, minden utasítást betartva, készítsük el, majd vízfürdőben hűtsük le, időnként megkavarva hogy teteje ne bőrösödjön be.

Túrókrém: a túrót a citrom lereszelt héjjával és 3 evőkanál porcukorral keverjük el alaposan, csomómentesen

Mascarpone krém: a mascarpone sajtot, 3 evőkanál porcukorral, és egy evőkanál rumaromával dolgozzuk el.

A pohárkrém összeállítása:  a 2dl-es, alaposan lehűtött tejszínt verjük kemény habbá, majd összuk 3 egyforma részre igazságosan a vanília pudinghoz, a túrókrémhez, valamint a mascarponéhez. Könnyed mozdulatokkal, a tejszínt nem összetörve dolgozzuk ki mindhárom krémet. 6 Átlátszó üvegpoharat, esetleg kompótostányért készítsünk elő, hogy az enymásra halmozott, különböző árnyalatú rétegek látványát is élvezhessük. Mind a hat pohárkánk aljára kerüljön egyforma mennyiségű túrókrém (ez a legnehezebb), tetejét hintsük meg gazdagon lecsepegtetett, magmentes meggybefőttel. Halmozzuk rá a vanília krémet, majd ismét szórjuk meg meggyel. Legfelső rétegünk a mascarpone lesz.  Minden pohár tetejét díszítsük 1-1 szem gyümölccsel, és fogyasztásig tartsuk hűtőben. A pohárkrémet kínálhatjuk magában,  esetleg  babapiskótával.

Húsos krumpligombóc

Főzni is tudunk ám, de könnyebb a lelkünk, ha bekapcsolhatjuk a sütőt. :-)

Ez a recept valószínűleg nagy kedvence lesz mindazoknak, akik :
-nem rendelkeznek túl sok szabadidővel
-nyafis, rossz étvágyú, válogatós gyerkőcük van
-alapanyagokkal nem állnak túl nagy bőségben
-túl sok húsos étel maradt meg nekik a hűtőben a hétvégéről

Valamikor, nyafis, azaz "panaszmukis" időszakomban készítette Apukám az első húsos krumpligombócot. Nem várt sikert aratott a családban. Azóta is rendszeresen készítjük mindannyian, számtalan variációban, így két egyforma tévedésből sem volt és lesz belőle.

Hozzávalók: 1kg krumpli, 50dkg hús, 1 db tojás, 10dkg reszeltsajt só, bors, őrölt szerecsendió, 1,5 evőkanál mustár
A hús lehet az egyszerű párizsi, húsvétról megmaradt sonka, hétvégéről kallódó pörkölt maradék, amit dúsíthatunk kolbásszal, megmaradt szalámival. A lényeg csak annyi, hogy daráljuk le.

Elkészítés: A krumplit megpucoljuk, apró kockákra vágjuk, majd sós vízben puhára főzzük. Míg ő csendesen rotyog, a husit ledaráljuk. A megfőtt krumpli alól leöntjük a vizet és nyomóval, rúdmixerrel, villával (kinek mivel szimpatikus) alaposan összetörjük, mintha csak pürét készítenénk. Hagyjuk kézmelegre hűlni, majd belekeverjük a húst, egy friss tojást, a mustárt és ízlés szerint a fűszereket. Nagyon alaposan, egynemű masszává kavarjuk fakanállal. Nedves kézzel ökölnyi gombócokat formázunk belőle, sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk őket, tetejüket reszeltsajttal meghintjük. Forró sötőbe toljuk (maximum fokozat), ahol 30 perc alatt készül el, ekkorára tetejére a sajt nem csak ráolvad, hanem szépen meg is pirul.

Tálalás előtt érdemes pár percig a tepsiben hagyni őket, hogy szépen leválljanak a papírról. Tálalhatjuk melegen, de kihűlt állapotában, esetleg másnap mikrózva is nagyszerű. Kínálhatunk hozzá majonézes salátákat, savanyúságot, esetleg uborkasalátát is.

TV-ropi

Ezt a receptet többen szerették volna a legutóbbi hétvégén megkapni. Ismét sikerült népes családunkkal együtt ünnepelni, és bár több felvonásban főztünk, mosogattunk, ettünk, a TV-ropi sikere állandó volt. Nem is nagyon szerettem volna a szemükbe mondani, mennyire egyszerű is az elkészítés, hisz ez már-már a hihetetlen kategóriába tartozik. Most pedig, mikor az egészséges táplálkozás hívei olykor fanatikusok, az új évezred gyerekei pedig "E"-vel kezdődő, majd hosszú számsorokat viselő adalékanyagok és tartósítószerek sokaságán nő fel, talán mindkét tábor örömére szolgál ez a recept, ami étvágygerjesztő is lehet, vagy ropogtatnivalóként is megállja a helyét.

Hozzávalók: 45 dkg liszt (ebből 25 dkg búzaliszt, 20dkg pedig grehemliszt), 25 dkg margarin, 35 dkg sajt, 1doboz kicsi tejföl,1cs sütőpor 1 db tojás, ízlés szerint só, bors, valamint egy púpos evőkanálnyi szárnyas vagy roston húsokhoz való fűszerkeverék

Elkészítés: Az átszitált lisztet a belekevert sütőporral, a hideg, viszonylag apró kockákra vágott margarint, a sajtból 20 dkg-ot reszelve, valamint a kis doboz tejfölt és a fűszereket gyors mozdulatokkal egynemű tésztává állítjuk össze, amit három nagyjából egyforma méretű cipóra osztunk szét. Minimum egy órácskát hűtőben pihentetjük fóliába csomagolva. Addig a sütőt előmelegítjük 220 fokra, 1-2 tepsit kibélelünk sütőpapírral, előkészítjük a derelyevágót vagy egy éles kést, lereszeljük a maradék sajtot, felütjük és elkavarjuk egy bögrében a tojást.
Az első tésztagombócot elővesszük, lehetőleg téglatest alakúra formázzuk, majd lisztezett deszkán fél kisujjnyi vastagra nyújtjuk. Érdemes törekedni a téglalap forma megtartására. Ha ezen kísérletünk esetleg kudarcba fulladna, késsel váguk le az amőba szerű kinövéseket. A lényeg csak annyi, hogy viszonylag egyforma hosszúságú ropi legyen majd a végeredmény, így vegyük figyelembe a tepsink méreteit is. A tésztát megkenjük tojással, tetejét megszórjuk reszelt sajttal, majd a lehető legvékonyabban, kb 4-5mm-es csíkokra vágjuk fel. Sajnos, hiába írunk 2010-et és élvezzük a technika oly sok vívmányának előnyét, sajnos ezeket a csíkocskákat egyesével kell a tepsibe helyezni, törekedve arra, hogy egyenesek maradjanak. Rakhatjuk őket egymáshoz szorosan, akár egy mm-re is, hisz nem baj ha összesülnek. Az esetlegesen lepotyogó sattörmeléket is bátran szórjuk vissza a már tepsiben lévők tetejére. Egy adag kb 20 perc alatt sül szép pirosra, ropogósra. Érdemes őket egy éles késsel még forrón szétválasztani, longdrinkes pohárban, vagy hosszúkás tányéron tálalni.

Ötlet: érdemes minél többféle sajtot használni a recepthez, az ízkavalkád eléréséhez. Nálunk most az eidami, trapista, füstölt karaván trió aratott sikert.

Gyors sós rudak

Minden hétvégén sütünk valamit. Egy, de inkább többfélét. Így ha valaki váratlanul hozzánk látogat (és ez megesik olykor) nem jövünk zavarba, hogy mivel is kínáljuk meg, másrészt reggelente kutyafuttában az ember bekap 1-2 darabot, vagy magával viszi őket. Ezen a hétvégén a kert annyi időt és energiát vitt el, hogy valóban csak valami gyors recept jöhetett számításba.
Valóban pillanatok alatt elkészíthető, túl sok alapanyag sem kell hozzá. Ráadásul eteti magát. Így történt, hogy este, míg a békanászt hallgattuk a mindjobban sötétedő kertben és egy-egy pohár bort nyalogatva, elfogyott a rudacska.
A Kedves csendesen csak ennyit kérdezett az üres tányérra pislogva: "Csak tudnám, hogy fordult meg a kis fejedben, hogy szimpla adagot készíts ebből?"

Hozzávalók: 35dkg liszt, 20dkg margarin, 1 evőkanál tejföl, 2-3dkg élsztő, 0.5dl tej, 1 púpos evőkanál só, 1 darab tojás.

A tejben megfuttatjuk az élesztőt, az átszitált lisztet vegyítjük a sóval, mindehez hozzáadjuk a tejfölt, majd az apró kockákra vágott margarint, végül beleöntjük a felfuttatott élesztőt. Gyors, határozott mozdulatokkal összegyúrjuk és kelesztés, várakozás nélkül kb 1 cm magasra nyújtjuk. Tetejét megkenjük a felvert tojással. Reszelhetünk rá sajtot, meghinthetjük köménymaggal, ízlésünk, kedvünk szerint. Kisujjnyi csíkokra vágjuk derelyemetszővel, és már csúsztathatjuk is be az előmelegített, kb 220 fokos sütőbe. Ha nem tesszük őket nagyon közel egymáshoz, nem nőnek a másik nyakára, ez a tészta jobban szeret felfelé növekedni. Megközelítőleg 15 perc alatt készül el, teteje ekkorra szép rózsaszínes, az illata fenséges. Elvileg lezárt dobozban sokáig eláll, de ezt még nem volt szerencsém a gyakorlatban tapasztalni.

Egy röpke szakmai kitérőt tennék. Ez a sós készítmény az omlós-élesztősök családjába tartozik. Az, hogy mitől élesztős, az már a hozzávalókból kiderül, az viszont, hogy mitől omlós talán nem annyira egyértelmű. A liszt-margarin aránya a tésztában ami döntő, ami jelen esetben több mint 50% margarint jelent. Azoknál a tésztáknál, amikben ilyen magas a zsíradék értéke, két dolgot érdemes figyelembe venni. Egyrészt, érdemes hűtőhideg margarint használni (hacsak a recept másként nem rendelkezik), azt apró kockákra felvágva adni a liszthez, majd valóban gyors és határozott mozdulatokkal gyúrni, hiszen kezünk melegétől megolvad, ettől a tésztánk és a végeredmény is más állagot nyer, nem éppen kedvező irányba. Másrészt, az ilyen termékek valóban tartósak, nem könnyen száradnak ki, sokáig el lehet őket tartani.

Rétes lusta asszony módra

Hogy milyen is a lusta asszony, ne is taglaljuk hosszasan. Ám ha már a konyhában tüsténkedik, annyira lusta mégsem lehet, legfeljebb kedveli az egyszerű és praktikus megoldásokat. Így legalább több ideje marad másra. :-)Ez a recept érdekes módon került hozzánk. A története sem hétköznapi. Történt ugyanis, hogy Zoli és Zsuzsa Anyu megismerkedtek egymással. És mint ahogy az a bimbódzó kapcsolatokban lenni szokott, előbb  vagy utóbb, de kikötöttek a konyhában. És ha már ott voltak, hát mindenki megcsillogtatta gasztronómiai téren a tudását. Ezt a rétest Zoli készítette, Zsuzsa Anyu pedig a következőképpen nyilatkozott: "Ezzel vett le teljesen a lábamról!" Így hát kedves Urak! A hölgyek dolga a csábítás, az uraké a hódítás!  Tessék minket levenni a lábunkról!
Hozzávalók: 2dl cukor, 3dl liszt,1/2 tasak sütőpor, 1/2kg túró, 1csomag (10dkg) mazsola, 2 csomag vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 3 darab tojás, 1/2liter tej, 10 dkg teavaj
Elkészítés: A sütőt melegítsük elő 200 fokra. Egy közepes méretű tepsit alaposan kenjünk ki vajjal. A lisztbe  vegyítsük el a sütőport és a cukrot, vegyítsük el őket alaposan egymással, majd osszuk mindezt két megközelítőleg egyforma adagra  és szórjuk bele a tepsibe. A túrót ennek a tetejére morzsoljuk (nagyobb darabok ne nagyon maradjanak benne!), meghintjük előzetesen natúr teába áztatott, ducira duzzadt mazsolával, megszórjuk a vaníliás cukrokkal, majd ráreszeljük a citrom héját. A megmaradt, fél adagnyi sütőporos cukros liszttel egyenletesen szórjuk meg. A tojásokat a tejjel elkeverjük és a liszt tetejére öntjük. Végül a hideg vajat éles késsel vékonyan felszeleteljük, egyenletesen betakargatjuk vele a "tésztánkat". 20 percet hagyjuk állni a tepsi tartalmát, majd a forró sütőbe toljuk. Alaposan, vonzó pirosasra sütjük, tűpróbával ellenőrizzük állagát.

Gyümölcskenyér

Gyümölcskenyeret sütni mindenki tud. Számtalan módját ismerjük az elkészítésének. A végtelenségig variálható a beletehető magvak és aszalt gyümölcsök kombinációja. Klasszikus módon őzgerinc formában sül, tetejét olvasztott csokoládával húzzuk át, vagy forró baracklekvárral kenjük meg, majd cukorba forgatjuk.
A barátnőimmel készültem Németországba egy hosszú hétvégére. A mit süssek az útra?- kérdésre, többek között a gyümölcskenyeret szavazták meg. Ennek nem nagyon örültem, hiszen előre fel kellett volna szeletelni és így gyorsabban kiszárad. Ezért egy kis csalást követtem el. Muffinnak álcáztam őket. Illetve nem is én, hanem a Kedves volt nagyon kreatív. Az utazás előtt kicsit feltorlódott a munkám, így ő vállalta magára a sütést. Attila a következőképpen készítette el:

Hozzávalók: 15dkg sütőmargarin, 15dkg cukor, 5 db egész tojás, 25dkg liszt, 1/2cs sütőpor, 20 dkg aszalt gyümölcs, (lehet bármilyen- minél változatosabb, annál jobb), mazsola, 1-1 citrom és narancs reszelt héja, 5dkg apróra vágott dió, mogyoró vagy mandula, 5dkg darabolt csokoládé, 2 evőkanál rumaroma

Elkészítés:
Az aszalt gyümölcsöket és a nagyobb szemű mazsolát vágjuk apró darabokra. Áztassuk forró, ízesítetlen teába. A margarint keverjük habosra a cukorral, az 5 egész tojással és a rummal. Az átszitált lisztet keverjük össze a sütőporral, a lereszelt citrom és narancshéjjal.Az aszalt gyümölcsökről öntsük le a teát, alaposan csepegtessük őket le, majd szórjunk rájuk 2 evőkanál lisztet és jól forgassuk össze (így nem süllyednek le annyira a sütemény aljára). Adjuk hozzá a csokoládét és az apróra vágott olajos magot.A habosra kevert, tojásos- margarinos masszához adjuk a lisztet. Jó alaposan összekeverjük. Végül a gyümölcsök, csokoládé és olajos mag gazdag egyvelegét  a tésztához adjuk. Nagyon alaposan kivajazott és liszttel kiszórt, hosszúkás sütőformába (őzgerincforma) öntsük bele a tésztát (ha csalafinta kedvünkbe vagyunk, adagolhatjuk muffinformába is) és előmelegített sütőben kb 200 fokon süssük meg 40 perc alatt (muffinforma esetén kb fele a sütési idő), mindenképpen végezzünk tűpróbát. Még melegen borítsuk ki a formából enyhén lisztezett deszkára hogy egyenes, lapos alján tudjon kihűlni.Kívülről bevonhatjuk olvasztott csokoládéval (ekkor kizárólag forróvizes késsel érdemes szeletelni, hogy ne törjön), lekenhetjük forró baracklekvárral majd kristálycukorba forgathatjuk, vagy csak szimplán megszórhatjuk porcukorral.

Juhtúrós sós rúd

Néha van az úgy, hogy a vendégek száma és kapacitása előre nem pontosan megjósolható. Ez leginkább akkor a legbiztosabb, mikor az előkészületekre fordítható idő és energia igen csekély. Persze az ember mindig szeretné, ha a vendégei elégedettek lennének. Fontos, hogy  ne csak finom legyen az, amit megesznek, de az esztétikailag is megállja a helyét. Nálunk ezen a téren igen magas a követelmény.
Hosszas töprengés előzte meg az előkészületeket, míg végül sikerült választanunk. Voksunk mellett szólt, hogy a juhtúrós sós rúd  tésztája nem csak előre elkészíthető, hanem egyenesen kötelező egy nappal korábban meggyúrni, kisütés után magas zsiradéktartalmának köszönhetően sokáig eláll, ha a vendégek nem falják fel az utolsó morzsáig, tetejének díszítése különböző módokon variálható, és nem elhanyagolható szempont, hogy eteti magát, ami különösen előnyös ha a nagyobb társaság alkohol fogyasztására is készül.


Hozzávalók: 30dkg liszt, 25 dkg vaj/margarin, 25dkg juhtúró, 3dkg élesztő, só, tojás, pirospaprika, magvak, köménymag és sajt a tetejére (Magvak alatt értendő: durvára vágott dió, mák, forgácsolt mandula, napraforgómag, tökmag, fenyőmag stb)
Elkészítés: az átszitált lisztet, a vajjal vagy margarinnal, a juhtúróval, az elmorzsolt élesztővel, és a sóval nagyon alaposan összegyúrjuk.  Fóliába csomagolva egy éjszakát a hűtőben pihentetjük. Lisztezett nyújtódeszkán kisujjnyi vastagra nyújtjuk. Tetejét paprikás tojással megkenjük, majd meghintjük az elképzelésünk szerinti magokkal (tehetjük ezt akár sávonként váltogatva őket), kicsit belenyomkodjuk őket a tésztába, (esetleg még meg is sózhatjuk) majd derelyevágóva kb 10cm-es rudakat készítünk.Előmelegített, erősen középmeleg, kb 180 fokos sütőben 20 perc alatt szép pirosasra- mosolygósra sütjük őket.

Ezalkalommal népes vendégeink ízlelőbimbóit többféle édes és sós süteménnyel is kényeztettük. Távozásuk után, éjfél körül a fotelbe rogyva azért el és be kellett ismernünk, hogy egy szolídabb esküvő konyhai háttérmunkáját kettesben bármikor képesek vagyunk kivitelezni. :-)